Elige una pista para reproducir
senki sem vagyok, látod ez mindenem
kósza csillagok fénye a fekhelyem
van, hogy felragyog, máskor reménytelen
lassú versszakok, aztán gyorsan ég veled
most végre
rájövök lassan, hogy nálam van a fegyver
ahogy szorul rá a kezem, és átgondolom ezerszer
de összegyűjtöm minden erőm, meghúzom a ravaszt
lehet kiszabadul végre, aki sosem adott vigaszt
csikorgó fogak, nyikorgó ajtó
a beszűrődő fényben halkan megcsillan a vér
neked megadja magát a szívemet tartó
hajszál, amit mostohán hintáztat a szél
mosom a kezem, de csak tapad rá a mocsok
megtörlöm a szememet, most tisztábban láthatok végre
de most magamat nézve
rájövök, hogy mindent azért én sem bánhatok
senki sem vagyok, látod ez mindenem
kósza csillagok fénye a fekhelyem
van, hogy felragyog, máskor reménytelen
lassú versszakok, aztán gyorsan ég veled
remélem, hogy minden rendben van veled már
remélem, hogy megbocsátod, hogy úgy semmivé lettem
semmivé lettem
remélem, hogy minden rendben
remélem, hogy megtaláltad, amit annyit kerestél itt bennem
kerestél itt bennem
most rozsdás szögek gurulnak halkan szerte a szobában
lassan beborulnak a nappalok, és sötétben csak gondolkozom magamban
hogy miért nem tudtam korábban, miért csak ennyi után szorul mindkét kezem ökölbe ha szembeszegülnék, nem tűnnék el nyomtalan
ha csendben maradok, azt bánni fogom örökre
így hát feladom mindenem, csak ne legyek sorstalan
úgyis csak a tett beszél, én majd eltűnök mögötte
senki sem vagyok, látod ez mindenem
kósza csillagok fénye a fekhelyem
van, hogy felragyog, máskor reménytelen
lassú versszakok, aztán gyorsan ég veled
remélem, hogy minden rendben van veled már
remélem, hogy megbocsátod, hogy úgy semmivé lettem
semmivé lettem
remélem, hogy minden rendben
remélem, hogy megtaláltad, amit annyit kerestél itt bennem
kerestél itt bennem
senki sem vagyok, látod ez mindenem
kósza csillagok fénye a fekhelyem
van, hogy felragyog, máskor reménytelen
lassú versszakok, aztán gyorsan ég veled