Letras
Minden nap ugyanaz a sablonom
Holnap majd újrarajzolom
Később kell rájönnöm, hogy hol rontottam el az utam
Addig is élvezem az életemet, hogy meg ne unjam
Végtelen célom van még
De kitartásom nem sok van már
Kénytelen leszek összeszedni magam
Mindazt, ami változásra vár
Nem lépek, mert félek az út során
Hagyom, hogy elfelejtsenek
Hiába húzom
De az idő nem telik tőle gyorsabban
Bármit hallasz, bármit mondasz
Itt már minden hazugság
Meghalhatsz
De rád marad majd az összes adósság
Üdv az életben
Ezt úgy hívják, hogy a szomorú valóság
Feléltem mindent
De a semmi az megmaradt
Monotonná váltak az évek, a házfalak
És úgy maradt
Vesztegetett órák
Reménytelen percek
Ha mégegyet szúrnak
Biztos, hogy elvérzek
Döntésképtelen vagyok
Egy elsiklott vonat, ember, aki kimerült
Eltévedt vadállat
Aki az otthontól inkább a városba menekült
Aki nem érzi jól magát
Kinek a lelke elfeketült
Soha többé
Nem érzi jól magát
Hiába húzom, de az idő nem telik tőle gyorsabban
Bármit hallasz, bármit mondasz
Hiába húzom
De az idő nem telik tőle gyorsabban
Bármit hallasz, bármit mondasz
Itt már minden hazugság
Meghalhatsz
De rád marad majd az összes adósság
Üdv az életben
Ezt úgy hívják, hogy a szomorú valóság