Elige una pista para reproducir

Ha valahol van Isten
Ha valahol, de nincsen
Lehullik a bilincsem
A kezem a kilincsen
Még visszanézek félve
Hátha visszahúz majd kérve
Hogy maradjak a Földön
A mértéktelenség ördög
Beremeg a dobhártyám
Emlékeink a SIM-kártyán
Én felette, ő a hátán
A többit inkább el se mondom
Külső ajtót kulcsra zárom
Már nem engedem be ide őt
Senki sem kell túl nagy áron
Hagyd, hogy elfelejtsem azt az időt
Feladnám az életet, mikor már nem hiszem, hogy a vége jó lehet
Hogy a vége jó lehet
Feladnám az életet, mikor már nem hiszem, hogy a vége jó lehet
Hogy a vége jó lehet
Ha valahol van Isten
De tudom, hogy nincsen
Nagyon más itt lenn
Senki sem marad épen
Ha megváltozol éppen
Már ne gyere értem!
Hányszor volt, hogy kértem
De csak a számat téptem
Mondd, miért nem léptem
Lehet, hogy féltem
És azért nem éltem
Hol voltál régen?
Leborulva térden
Tudom, elkéstem
Ha valahol van Isten
De tudom, hogy nincsen
És olyan dolgokat részesítünk előnyben az életben
Amik valójában nem is fontosak
És fel sem fogjuk, hogy mennyire törékeny az élet
És hogy egyik percről a másikra az egésznek kurvára vége lehet
Ha valahol van Isten
De tudom, hogy nincsen
Nagyon más itt lenn
Senki sem marad épen
Ha megváltozol éppen
Már ne gyere értem!
Hányszor volt, hogy kértem
De csak a számat téptem
Mondd, miért nem léptem
Lehet, hogy féltem
És azért nem éltem
Hol voltál régen?
Leborulva térden
Tudom, elkéstem
Ha valahol van Isten
De tudom, hogy nincsen
Leborulva térden
Tudom, elkéstem
Ha valahol van Isten
(De tudom, hogy nincsen)