Текст песни
Egy gondolat megszállt most és magamra zártam a belvárost
Hogy úgy mint régebben összefussak veled majdnem véletlen
Fél homály, kis italka nincs talán a kártyáink kirakva
Van némi sejtésem mi lesz ma mondhatni nincs semmi dilemma
Valami közeleg, ó jaj a nyelvem a nyakad egy sóhaj
Szólj ha messzire mennék egy titok vagy amivel eldicsekednék
A város szemei rajtunk utánunk fordul mindenki
Kicsit egymásba zuhantunk, de játsszuk el hogy nincs semmi
Bámulnak az utcák, s minden tér de más nem látott úgy mint én
A város szemei rajtunk utánunk fordul mindenki
Összenézünk, összeérünk, a történetekkel visszatérünk
Lehet nincs is miértjük csak mi tudjuk csak mi értjük
Minden érzelem túltolva, közelről beszélünk suttogva
Száj a szájtól fél centi, veled a legjobb eltévedni
Hipnotizálva megyek fel hozzád, míg az éj ütemét meghozzák
A kopogó léptek a Dob utcán, minden percünk lefotóznám
A város szemei rajtunk utánunk fordul mindenki
Kicsit egymásba zuhantunk, de játsszuk el hogy nincs semmi
Bámulnak az utcák, s minden tér de más nem látott úgy mint én
A város szemei rajtunk utánunk fordul mindenki
Ez a mienk, és ilyet nem tud más a valóságból kiugrás
Szikra robban, szoknya libben szétpattannak a gombok az ingen
A liftben, a világ elnémul az ész kitenné a ne zavarj-táblát
A kezem a stop-gomb felé nyúl, talán ez több, mint barátság
A város szemei rajtunk utánunk fordul mindenki
Kicsit egymásba zuhantunk, de játsszuk el hogy nincs semmi
Bámulnak az utcák, s minden tér de más nem látott úgy mint én
A város szemei rajtunk utánunk fordul mindenki