Текст пісні
A tűz, a cél, a cél, miért valaha éltünk
S a vér, hová tűnt a kiontott vér
A lángokra is már csak én emlékszem
Nem lobog rég, ronggyá szőtt büszkeség
Őszinte lelkek - én bennem még élnek
Rengeteg hant, még mindig túl sekély
Jobb volt, míg forrt a vér
Jobb volt, kenyérként remény
A szív erősbb, mint a tudat, ha él
S ha akadt is cél - mit sem ért
Túlszított tűz, meg nem szelídül
S a másik fél túl messze került
De ha jő a szó, s hívnak már
Védeni jogot, istent, hazát
Hős leszek, ki új földre tért
Az utókor majd biztos megért
A reggel majd egy sáncon ér
A hajnal mind magától szép
Pár szerető arc még feldereng
Nem azt várják, akivé itt leszek
Ahogy lépek, nézem a nyomot a sárban
Vajon hol vannak, akik előttem jártak
A nap ezegyszer elvakít még
Isten hozzád! Isten hozzád!