Оберіть трек для відтворення
Nem játszom meg semmit, hogy egyedi legyek.
Sosem voltam más, csak egy telepi gyerek.
A flow-k mindig jók, a rímek eredetiek.
A kalapotokat előttem megemelitek.
Nem játszom meg semmit, hogy egyedi legyek.
Sosem voltam más, csak egy telepi gyerek.
A flow-k mindig jók, a rímek eredetiek.
De ha ujjat húztok velem, majd megemlegetitek.
A sorból mindig ki lógtam.
Sosem érdekelt, ki hány kilogram.
Ahogy mindenki, hibázni szoktam,
de a hibáimból, mindig tanultam.
Nem véletlen nem illettem be közétek.
Az volt a célom, hogy kimagasodjak fölétek.
Sosem kötött le a divat vagy a közérdek
vagy, hogy mit gondoltak rólam a görények.
Mindíg hű maradtam magamhoz.
A szívemet, lelkemet adtam minden szavamhoz.
Mostmár nem kell, hogy szabadkozz.
De ha eldobom a labdát, csak szaladj, hozd.
Nem játszom meg semmit, hogy egyedi legyek.
Sosem voltam más, csak egy telepi gyerek.
A flow-k mindig jók, a rímek eredetiek.
A kalapotokat előttem megemelitek.
Nem játszom meg semmit, hogy egyedi legyek.
Sosem voltam más, csak egy telepi gyerek.
A flow-k mindig jók, a rímek eredetiek.
De ha ujjat húztok velem, majd megemlegetitek.
Én reménykedtem benne, hogy lesznek majd szebb napok.
Csalódtam egy nagyot, de megvagyok.
Adjatok egy lapot, mellé egy pennát,
És olyan verzét penderítek, mi lelkeket megvált.
Sírni tudnék, most tényleg volna mért,
De nem fogok, mert nincs bennem egy cseppnyi érzelem.
Még a szobámban is minden szana szerte szét, (hever)
De valamiért még most ez sem érdekel.
Mindenki azt mondja, még lesz remény,
Addig itt evezgetek a sötétség tengerén.
Valahogy úgy érzem, már nem leszek rapper én,
Maradok hát egy költő, aki egyszer él.
Ki a világ elől mélyen elrejtve fél,
Ki nem bízik meg senkiben és nem remél,
Ki hideg és gyenge, mint az enyhe tél,
Csak egy néma fuvallat, mint a szembeszél.
Nem játszom meg semmit, hogy egyedi legyek.
Sosem voltam más, csak egy telepi gyerek.
A flow-k mindig jók, a rímek eredetiek.
A kalapotokat előttem megemelitek.
Nem játszom meg semmit, hogy egyedi legyek.
Sosem voltam más, csak egy telepi gyerek.
A flow-k mindig jók, a rímek eredetiek.
De ha ujjat húztok velem, majd megemlegetitek.
De én ülök a padon a parkban,
Magamban motyogok halkan.
Tudom, az agyamban baj van,
De szól benne mindig a dallam.
Követem vakon, a szöveget rakom,
A szavakat a szívem adja.
Hátha majd valaki hallja,
Akinek segít, ha valami baj van.
Simléderem árnyékában rejtegetem tekintetem,
Lelkembe ne láss bele, mert az én esetem reménytelen.
Remeg a kezem, zsebembe teszem, ezért bele,
Nem véletlen kerülöm el azt, hogy beszélj velem.
Nem veszélytelen, gyors az áradat,
Ne nyújts felém kezet, mert magammal rántalak.
Az átok rád ragad, az élet rajtad áthalad.
És úgy törli beléd ahogy belém törölted lábadat.
Nem játszom meg semmit, hogy egyedi legyek.
Sosem voltam más, csak egy telepi gyerek.
A flow-k mindig jók, a rímek eredetiek.
A kalapotokat előttem megemelitek.
Nem játszom meg semmit, hogy egyedi legyek.
Sosem voltam más, csak egy telepi gyerek.
A flow-k mindig jók, a rímek eredetiek.
De ha ujjat húztok velem, majd...