Fiamnak

Mikor csendben nyílt ki előtted a világ,

Egy lélegzet hozta el az új csodát.

Apró kezed még semmit sem ígért,

De benned volt minden, amit álmom remélt.

Nem tudom még, merre visz az utad,

Csak azt, hogy mindig vigyázlak, ha szabad.

Légy jobb, mint én voltam valaha,

Tisztább szívű, ha jön majd a vihar.

Ha egyszer majd visszanézel rám,

Ne szégyen, csak szeretet legyen az, ami vár.

Ez a föld nem mindig gyengéd hely,

Lesz könny, amit nem töröl fel senki sem.

De van fény is, ha figyelni tudsz,

És van remény, ha hinni megtanulsz.

Nem adhatok többet, csak amit tudok:

Egy példát, ami néha elbukott.

Légy jobb, mint én voltam valaha,

Bátrabb akkor is, ha félsz néha.

Ha egyszer kimondod a nevem,

Legyen benned béke és ne legyek teher.

Ha messzire mész, vagy közel maradsz,

Ha más utat választasz.

Ne feledd: nem az számít, hová érsz,

Hanem hogy ember maradj, bármerre lépsz.

Légy jobb, mint én voltam valaha,

Ez az egyetlen kívánságom ma.

És ha a világ néha túl nehéz,

Tudd: mindig lesz egy szív, ami hazavár még.

Amikor megszülettél - és én is veled,

Egy kicsit jobb ember lettem, mint teelőtted.